17 évesen már bizonyíthatott a Győr, a Fradi és a Siófok ellen
Szmolek Apollónia a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia saját nevelésű játékosa, a 17 éves lövő a jövő egyik nagy reménysége.
A 2019/20-as szezonban hat NB I-es találkozón játszott, tagja volt a Kisvárda és a SZISE elleni győztes csapatnak, pályára léphetett a BL-győztes Győr ellen, de lehetőséget kapott a DVSC elleni Magyar Kupa-mérkőzésen is. Ezen kívül az NB I/B-ben szereplő U19-es gárda egyik alapembere és az ifjúsági első osztályú csapatunknak is meghatározó tagja.
– Négy és fél éve kezdtem el kézilabdázni, még általános iskolás koromban, a felsőcsatári iskolában lehetett jelentkezni kézilabda szakkörre. Minden második héten, péntek délutánonként kézilabdáztunk a többi lánnyal, és indultunk el az akkori diákbajnokságokon – mesélt a kezdetekről Szmolek Apollónia. – Talán ott, ezeken a kisebb mérkőzéseken szerettem bele a sportágba, de őszintén megmondom, hogy az akkori testnevelést oktató tanárunk, Kratochwill Attila is nagy szerepet játszott ebben. Kiskorom óta nézzük a kézilabdát és nyilván mint mindenkinek, nekem is vannak, voltak aktuális kedvenceim, viszont példaképem soha nem volt, mindig úgy voltam vele, hogy valami egyedit, újat szeretnék mutatni mind játékban, mind hozzáállásban, de ha valakit mégis ki kellene emelnem, akkor az Eduarda Amorim lenne.
„Soha nem lehet feladni, bármilyen helyzetben is vagyunk”
Azt mondja, rengeteget köszönhet a kézilabdának és az SZKKA-nak.
– Több edzővel is volt szerencsém dolgozni és mindenkitől tanultam valamit, amitől most önmagam vagyok a pályán. Talán a legnagyobb hatást eddig rám Pődör Zoltán tette, nagyon sok munkát fektetett abba, hogy egyénileg és csapatszinten is fejlődni tudjunk, és megtanított minket arra, hogy soha nem lehet feladni, bármilyen helyzetben is vagyunk. Az SZKKA-ban kezdtem el kézilabdázni, így az első perctől megtapasztalhattam az itteni odaadást a sportág iránt. Ki kell emelni, hogy egy jó és befogadó közösséget alkotunk, és bármiben számíthatunk egymásra. Ha egy szóban kellene megfogalmazni, akkor a kitartás lenne az, amit leginkább köszönhetek ennek az egyesületnek és a kézilabdának. Játékosként már megtapasztalhattam, hogy a jó és kemény munkának eredménye van, és ezt az edzők bizalommal, lehetőségekkel jutalmazzák.
„Soha nem lehet feladni, bármilyen helyzetben is vagyunk”
Apollónia még nincs 18 éves, de már elmondhatja magáról, hogy játszott a világ legerősebb bajnokságában, az NB I-ben. De vajon gondolta volna, hogy ez ilyen hamar sikerül?
– Őszintén megmondom, nem gondoltam volna, de nagyon örülök neki. A legelső meccs, amin játszhattam, az a Siófok KC ellen volt, nagyon izgatott voltam, vártam, hogy pályára léphessek, de egy kis félelem is volt bennem. Emlékszem, hogy mikor kimentünk a pályára, és megláttam a teli csarnokot és azt, hogy a szurkolók mire képesek, elállt a lélegzetem, de imádtam minden percét a meccsnek. Egy-egy ilyen mérkőzés, mikor a teli csarnok elé kiállsz, ráadásul olyan ellenfelekkel szemben, akiket eddig a tévében, közösségi oldalakon követtem, felejthetetlen élmény marad örökké, és úgy gondolom, hogy egy ilyen esemény végig kísérheti a karrierem és mindenképp ösztönző hatása van.
Szmolek Apollóniára nemcsak az NB I-ben számítanak, hiszen rendszeresen játszik az NB I/B-ben és az ifi első osztályban is, emellett pedig természetesen az iskolában is helyt kell állnia. Hogy lehet bírni ezt a terhelést?
– Mivel fokozatosan vannak felépítve az edzések, így semmiben nincs hiányunk. Az energiámat próbálom, próbáltam így is az iskolára és az edzésekre, meccsekre tartogatni. Nagyjából mindig ezzel is teltek a mindennapjaim: iskola és utána az edzések. A jövő évi szezonban remélem, hogy jobban meg tudjuk mutatni, mennyit is tudunk az NB1/B -ben is, és biztos vagyok benne, hogy mindent meg fogunk, meg fogok tenni annak érdekében, hogy a lehető legjobb formánkat mutassuk majd.
Fejlődés, fejlődés, fejlődés
Csak ez lebeg fiatal játékosunk szeme előtt.
– Nyilván vannak hosszútávú terveim is, nagyon remélem, hogy a következő szezonban is pályára léphetek esetleg NB1-es mérkőzéseken, de tudom, hogy nagyon sokat kell dolgoznom, fejlődnöm még, így a következő szezonban ez a legfőbb célom: a fejlődés.
Az ETO ellen is pályára léphetett
Nincs megállás: jön a nyelvvizsga
A 2019/20-as szezon a koronavírus-helyzet miatt idő előtt ért véget. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy élte ezt meg saját nevelésű játékosunk, de megtudtuk azt is, mit csinál most, a hirtelen jött hosszú szabadidejében.
– Nagyon sajnálom, hogy így ért véget ez a szezon, azt gondolom, hogy voltak jó és rossz meccseink is, de azt elmondhatom, hogy mindegyikből sokat tanultunk. Talán kicsit csalódott vagyok, hiszen voltak még olyan meccsek hátra, ahol akár tudtunk volna szépíteni. Jelenleg a mindennapos edzések mellett sokat tanulok, hiszen minden nap megkapjuk az anyagot, amit fel kell dolgoznunk, emellett a nyelvvizsgámra is többet tudok készülni.