A Pődör lányok számára a világot jelentik a kutyusaik

Klubunk már többször szervezett gyűjtést és támogatta a szombathelyi Fekete István Állatvédő egyesület menhelyét. Elhatároztuk, hogy a jövőben is szeretnénk segíteni a nehéz sorsú állatok életét és mellette felhívni a felelős állattartásra, vagy éppen az örökbefogadásra az SZKKA közösségének a figyelmét. Most eljött ideje, hogy Szurkolóink megismerjék közelebbről játékosaink házi kedvenceit. Elsőként a Pődör lányok mutatták be kutyáikat, akik teljes értékű családtagként nevelnek.

- Jelenleg két kutyusunk van, Aldo és Bella. Aldo szeptemberben lesz tizenegy éves Staffordshire Terrier és ő a mi kis macink. Vele bármit lehet csinálni, mindent hagy. Kedvencei a labdás játékok és természetesen a séták. Érdekesség Aldoról, hogy amikor aludni készül, mindig veszi a fáradtságot és megágyaz magának akárhol is van.

Pődör Rebeka és Pődör Blanka rendszeresen támogatják és sétáltatással segítik a Fekete István Állatvédő Egyesületet, nemrég pedig örökbe is fogadtak a menhelyről.

- Bellust idén márciusban fogadtuk örökbe a Fekete István Állatvédő Egyesülettől. Először ártatlan sétáltatásnak indult, még meg is osztottuk, próbáltunk keresni neki gazdit, de végül nálunk kötött ki. Nem is történhetett volna jobban. Bellát január körül dobták ki az út mellé Rumban, fején sérüléssel. Körülbelül másfél évesre tippelték korát, sajnos valószínű, hogy ahol régen lakott, ott nem játszottak vele sokat, ezért nekünk kellett megtanítani neki, hogyan kell. Kedvence a buborékfújó, van neki külön kutyáknak gyártott fajta. Már ő is nagyon berendezkedett, teljesen otthon érzi magát és nagyon sok új dolgot tanult. Számunkra a kutyusaink a világot jelentik, miattuk érdemes minden nap hazajönni. Ha rossz kedvünk van felvidítanak, ha jó akkor még jobbá. A legönzetlenebb lények és minden erejükkel azon vannak, hogy szeressenek minket. Nálunk ők igazi családtagok.

A családot a közelmúltban óriási veszteség érte, az SZKKA legnagyobb négylábú szurkolója ugyanis már csak odafentről szoríthat a csapatnak.

- Sajnos három hónapja veszítettük el Totót, aki a meccseken mindig kint volt. Tizenhat évig volt az életünk része, együtt nőtt fel velünk. Neki anyukánk volt a kedvence, mindig vele volt, az irodába is ment minden nap dolgozni vele, így ezer szállal kötődött a klubhoz. Kedvenc játéka egy plüss focilabda volt, amire gyakran ráállt – mesélték a lányok.