Büszkék vagyunk, újabb serdülő tehetségeink lövik a gólokat a felnőtt NB I/B-ben

Utánpótlásnevelő klubként rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy a hétvégi, Komárom elleni hazai mérkőzésen újabb serdülő korú tehetségeink szerezték meg életük első góljait a felnőtt NB I/B-ben. A 2005-ös születésű Török Fanni korábban már kapott lehetőséget az NB I/B-ben, de az első gólját most lőtte meg hazai pályán, majd rögtön jött a második találat is.

- Az elején nagyon izgultam, mert az előző meccsen sajnos nem úgy ment a játék, ahogy azt szerettem volna, de amikor most belőttem az első gólt, akkor megkönnyebbültem és felszabadultabban játszottam – kezdte értékelését a fiatal szélső. -  Úgy érzem, hogy ez egy nagy lehetőség a fejlődésre és hogy minél több játékrutint szerezzek idősebbeknél és fiatalabbaknál egyaránt. Az, hogy NB I/B-ben játszhatok, remélem ez a sok munkának köszönhető, amit beleteszek minden nap, minden edzésen. Ezt munka és akarat nélkül nem tudtam volna elérni. Amióta hazajöttem az SZKKA-ba, arra törekszem, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból az edzéseken és a meccseken is. Remélem rászolgálok arra a bizalomra, amit kapok az edzőimtől, Skoda Bencétől és Pődör Zoltántól, hiszen nem mindennapi,  hogy 16-17 évesen valaki egy NB I/B-s kerettag legyen. Nagyon szeretnék élni ezzel a lehetőséggel és bizalommal. Ezek után is ugyanilyen keményen fogok dolgozni, hogy a többi meccsen még eredményesebb legyek és ezáltal teljes mértékben a csapat részévé válljak, megkapjam a bizalmat a csapattársaimtól. A serdülő bajnokság is ugyanolyan fontos számomra, mert még az a saját korosztályom, igyekszem a maximumot hozni ott is. Ezt a meccset lefújták és jön a következő, amin még jobban kell koncentrálnunk – nyilatkozta Török Fanni.

A szintén serdülő korú, 2005-ben született Gombás Leila a hétvégén játszotta első NB I/B-s meccsét. Bár a mérkőzés végén összeszedett egy kisebb sérülést, a bemutatkozása így is remekül sikerült, kétszer is betalált a Komáromnak.

- Hatéves korom óta kézilabdázom, természetesen az én vágyam is az volt, hogy egyszer a nagyok között léphessek a pályára. Szombaton lehetőséget kaptam, nagyon örültem neki. A serdülő és NB II-es bajnoksághoz képest itt sokkal gyorsabb volt a tempó, próbáltam végig lépést tartani, többnyire sikerült is – emlékezett vissza a fiatal beállósunk. - A felnőttek teljesen más játékot játszanak, mint amit eddig megszoktam, mások a figurák, itt sokkal jobban kellett végig koncentrálnom. Külön köszönöm, hogy az egész mérkőzést végig játszhattam, nagyon sokat tanultam arról, milyen egy ilyen szintű csapatban beállós pozícióban küzdeni. Sajnos az utolsó percekben egy rosszul sikerült esés következtében megsérült a bokám, most kicsit kényszerpihenőre lesz szükségem, de az élmény, amit a szombati mérkőzés jelentett, a gyógyulásban is segíteni fog, hiszen most sokkal motiváltabb vagyok. El sem tudom mondani, mennyire izgatott voltam a mérkőzés előtt, szinte aludni sem tudtam. Nagyon jól esett, hogy a vezetőedző számít rám, csak arra tudtam gondolni, igyekszem élni a lehetőséggel és meghálálni a bizalmat. Vegyes érzéseim voltak meccs közben, mivel több próbálkozásom is volt, de csak kettőt sikerült gólra váltanom. Tudom, ha nem izgultam volna ennyire, talán jobban is mehetett volna, de így utólag boldog vagyok, hogy sikerült gólokkal debütálnom. Nagyon izgultam végig, az adrenalin hajtott, viszont próbáltam az edző utasításait a legjobb tudásom szerint végrehajtani. Egész sportpályafutásom alatt ez a cél lebegett előttem, most, hogy a nagyok között kézizhettem, emlékezetes marad számomra. Eléggé elfáradtam, a sérülést leszámítva nagyon élveztem a játékot. A serdülőknél nagyon jól érzem magam, igazán összeszokott csapat vagyunk, pályán kívül is szoros barátságokat ápolunk. Jelenleg holtversenyben az ötödik helyen állunk, szerintem ez a helyezés tovább javítható, képesek vagyunk rá. Az NB I/B-ben remélem gyógyulásom után kapok még lehetőséget a bizonyításra, addig is szurkolok a lányoknak, hogy a bajnokság további részében minél eredményesebbek legyenek – fogalmazott Gombás Leila, akinek gyors felépülést kívánunk.

Gombás Leila